Mi az a cento?
A cento egy olyan költői forma, amely az ókori Rómáig nyúlik vissza, és amelyet a költők évszázadokon át arra használtak, hogy meglévő szövegekből új műalkotásokat hozzanak létre.
A “cento” szó a latin “patchwork” szóból származik, és a formára jellemző, hogy meglévő versek sorait vagy részleteit használja fel egy új mű létrehozásához.
A cento szerkezete
A cento sajátos szerkezetű, amely a következőket tartalmazza:
Legalább 20 sor
- A felhasznált sorokat vagy szövegrészleteket meglévő versekből veszik át, és olyan tetszőleges sorrendben rendezik őket, hogy új művet alkossanak.
- A sorok elrendezése lehet szabad, de követhet egy meghatározott mintát vagy témát.
- A költő választhat, hogy egyetlen versből vagy több versből származó sorokat vagy részleteket használ fel.
- A költő dönthet úgy, hogy a felhasznált sorok vagy szövegrészek eredeti szerzőit megnevezi, de névtelenül is hagyhatja őket.
Példa egy Cento versre:
Csillagtükrön néztem arcom, bűvöl és babonáz. mint egy tündér királyasszony, s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. Valaki értem imádkozott, De láthatod, az istenek, Hallod, rámszólnak: Kire vár? Mert az a fontos, hogy figyeljenek Forró csöppekben gurulnak az égen Pendül a kapa most, letevé a gazda; a por, meg az idő Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Én vagyok az a kíváncsi csillag, Az élettel úgy kibékül, mely rád kacsingat Tenger lenne nálad nélkül! Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten égesd hogy a sorsot kimondja a haragos ég infravörösében. nem a hamuvá izzó csontja, /RAA - Csillagtükör - Cento
Összefoglalva, a cento a költészet egy kényelmes, mégis kihívást jelentő forma, amely lehetővé teszi a költők számára, hogy meglévő szövegekből új műalkotásokat hozzanak létre.
A meglévő versek sorainak vagy passzusainak felhasználása a folytonosság és a múlttal való kapcsolat érzetét kelti, ugyanakkor új és innovatív művek létrehozását is lehetővé teszi.
/RAA – Muvesz.ma
