Mi az a bővített rím?
A bővített rím, más néven kiterjesztett rím egy olyan költői technika, amely a költészetben általánosan használt megegyező szótagszámú sorokon átlépve, plusz szótagot vagy hangot ad egy rímelő sor végéhez, így összetettebb és bonyolultabb végeredményt teremtve.
A bővített rímek használata mélységet és új érzésvilágot ad a versnek, emellett kihívást is jelent a költők számára, hogy érdekesebb és innovatívabb műveket alkossanak.
Ebben a cikkben bemutatom a bővített rímek használatát, és példákat is hozok a modern költészetben való alkalmazására.
A bővített rímek használata a középkortól eredeztethető, és olyan költők, mint William Shakespeare és John Donne használták a technikát műveikben. Shakespeare például gyakran használt bővített rímet szonettjeiben, amikor egy-egy sor végére egy plusz szótagot illesztett.
A bővített rím használata
A bővített rím számos módon használható a versek jelentésének és hatásának fokozására. A bővített rímek arra is használhatók, hogy kiemeljenek bizonyos szavakat vagy kifejezéseket a versben, felhívva a figyelmet a költők szándékolt mondanivalójára.
Például egy költő használhat bővített rímet arra, hogy kiemeljen egy adott szót egy sorban.
T. S. Eliot "J. Alfred Prufrock szerelmes éneke" A szobában a nők jönnek-mennek Michelangelóról beszélnek. (RAA ford.)
Azzal, hogy az első sor 10 szótagú, a második 9 (az eredeti műben 9 és 8), a vers szokatlan ritmikája kiemeli Michelangelo-t. Ha a második sorban “beszélnek” helyett “beszélgetnek” lenne: a vers ritmus helyre állna, azonban máris megszűnne bővített rímnek lenni (és ezzel máris sokkal unalmasabb lenne).
Jöjjön még 3 példa
RAA - "Hold" A Hold szilárd és mozdulatlan, de elpárolog a pirkadatban.
RAA - "Macska" A macska a függöny mögött vakarta bolháit és köpött.
RAA - "Kék" Az ég kék, és te is kék vagy. Kivéve, ha felhő jön, szép nagy.
Ezekben a példákban a szaggatott ritmus hozzájárul a versek általánosan (néhol groteszk) hangulatához és atmoszférájához.
Következtetés
A bővített rím olyan költői megoldás, amely mélységet, összetettséget és furcsa utóérzetet (vagy hiányérzetet) ad egy versnek.
A plusz szótag és/vagy hang hozzáadásával a sorokhoz a költők bonyolultabb és érdekesebb költeményeket hozhatnak létre, amelyek felhívják a figyelmet bizonyos szavakra, és kifejezésekre. A középkori és reneszánsz költészetben gyökerező bővített rím ma is érdekes eszköz azon költők számára, akik a hagyományos költői forma határait szeretnék feszegetni.
/RAA Muvesz.ma
