A betét (angolul: insert) egy olyan festészeti fogalom, amely a képalkotás egyik alapvető technikáját jelenti. A betét egy kisebb méretű, önállóan elkészített elem, amelyet a festmény fő részébe illesztenek be.
A betét lehet egy kisebb tárgy, például egy virágcsokor vagy egy gyümölcs, amelyet a festő a kép központi részébe helyez el. Ezáltal a betét kiemelkedik a többi elem közül, és hangsúlyt kap a képen. A betét lehet szimbolikus jelentéssel is bírni, például egy kereszt vagy egy korona, amelyek vallási vagy politikai üzenetet hordoznak.
A betét technikája lehetővé teszi a festő számára, hogy a képébe több dimenziót és mélységet vigyen. A betétet általában a festmény elkészítése során külön készítik el, majd a fő képbe illesztik be. Ez a módszer lehetővé teszi a festő számára, hogy részletesebben kidolgozza a betétet, és kontrasztot hozzon létre a többi elemmel.
A betét technikája gyakran alkalmazott módszer a klasszikus festészetben, de megtalálható más művészeti ágakban is, például a grafikában vagy a szobrászatban. A betét lehetőséget ad a művésznek arra, hogy a képébe új elemeket vigyen be, és így gazdagabbá tegye a művet.
Összességében a betét egy olyan festészeti fogalom, amely lehetővé teszi a művész számára, hogy különálló elemeket illesszen be a képébe, és így gazdagabbá tegye a művet. A betét technikája lehetővé teszi a festő számára, hogy részletesebben kidolgozza a betétet, és kontrasztot hozzon létre a többi elemmel. Ezáltal a betét egy fontos eszköz a képalkotásban, amely lehetővé teszi a művész számára, hogy kifejezze kreativitását és üzenetét a nézők felé.
