Bemutatjuk: ZigaZagI

2023.02.08.

20230128 144044 2.jpg

Sokat vagyok vízen, ha a feleségemet kérdezitek, túl sokat is. Mikor mindenki csak hálaistenkedik, mert repkednek a mínuszok, én akkor is vitorlázom, nyitott jollékon, amíg csak be nem fagy. Nem normális, tudom. Az egyetlen, ami hátráltat, az a korai sötétedés, így a tél nagy részében többet ülök otthon, jóval többet, mint szeretném.

Ezt az időt most digitális képek készítésével ütöttem el. Hatalmas vásznakra nyomtatom őket, a tompa színű szobában harsognak a színek, hallom a hullámok csobogását, ahogyan a kormány süvítve vágja a tavat, lobog a vitorla, ha nem húzom meg rendesen…fordulunk! kiabál a kapitány (ordít a marhája, én főleg), becsukom a szemem, és a szél felé fordítva érzem, honnan fúj,… ülök a kép előtt, és a fedélzetre képzelem magam, én így élem túl a telet.

TIPP:   Montekrisz

Azon túl, hogy nekem tetszenek, másoknak is örömöt okozhatnak, és legalább lesz miből megvennem a következő évi vackaimat…

https://www.facebook.com/groups/484276587044785

+36309013251
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Ugrás ide - Fel