Rólunk
Legfontosabb célunk, hogy egyre bővülő, félprofi színészeket és tehetséges amatőröket magában foglaló, fúziós színtársulatként olyan (saját) darabokat tűzhessünk műsorra, melyek amellett, hogy komplex, egyedülálló élményt nyújtanak a nézőinknek; fontos és aktuális társadalmi, vallási és tudományos kérdéseket vetnek fel. Olyanokat, amelyek kizökkentenek a sziklamerev dogmák és előítéletek szegélyezte hétköznapokból és gondolkodásra, elfogadásra sarkallnak.
A VihARTársulat megalakulását a Zsanett 2.0 című dráma bemutatása hívta életre 2021-ben . A Szabó Rita által írt szövegkönyvet Rudas Attila rendező vitte színpadra. A frissen szerveződött társulatnak 2021. szeptember 18-21 között négy telt házas előadása volt a Pesti Szabad Szalon és Színház intézményében, melyekre hetekkel a fenti időpontok előtt minden jegy elkelt.
Az Aranyalma című színdarabról
Az Aranyalma című mű alapja Federico García Lorca egyik legjelentősebb és egyben időtlen drámája, a Bernarda Alba háza, azonban mind a környezet, a nyelvezet; mind pedig a konfliktus fő motívumai modern színezetet kapnak. A Lorca-drámából ismert spanyol virtust pedig felváltja a görög istennők és nimfák hasonlóan heves temperamentuma. Az Aranyalma helyszíne egy szabadulószoba; a Lorcánál megjelenő nyolc éves gyász jelentette bezártság így ebben a drámában pusztán egy hatvan perces családi kényszerprogrammá szelídül.
Az Aranyalmában a Bernarda Alba házához hasonlóan három generáció jelenik meg, és a szereplők magukon hordozzák az eredeti műből ismert karakterek jellemvonásait. A görög mitológiához hű (eredet)történetek mentén olyan kérdések kerülnek felszínre, mint az erkölcs, a morál mibenléte, a nőiség, a szexualitás megélése, a múló idő vagy éppen a szabálykövetés. Minden szereplő önmaga karikatúrájaként jelenik meg; a könnyűvérű Aphroditétől a hipszterként villogó (és klasszikus műveket folyvást rosszul idéző) Kalliopén át egészen az utolsó két szótagokat visszhangzó Echoig. A hölgyek vágyának tárgya a játék házigazdájaként jelenlévő Paris. A felszínre kerülő indulatokat a később megjelenő Erisz igyekszik szándékosan a végletekig fokozni.
A darabban kiváló magyar költők versei mellett helyet kapnak Jorge Luis Borges, Emanuel Swedenborg gondolatai, a szobából kijutás kulcsa pedig Eleai Zénón híres teknősbéka-paradoxona.
