Bemutatjuk: Turós Tamás, költő, író, slammer

2023.07.31.

FB IMG 1689453302325

Slam poetry és szövegírás.

Önleíró, beszélni is képes szavaimból részletek :

Flört fellépés előtt a közönséggel
Egy újabb füstbe ment ötlet
Kiégett belőlem a villanykörte
Sikerben fürdenék,
Amég a tükör tekintete követ
És nem rejti testem a föld,
Addig a napig itt vagyok
Utána csak örülök, hogy örök.
Nem vagyok a vadász sem a mező
Sem a kenyér vagy a kő
Ez nem arc poetika
Velem fulladt már az önirónia
Csak keresem a létben az életet,
De félek túl hamar találom
Egy kettőre számot kell róla adnom
Ezután is fizetnem az adót,
Mert, amiből lehet pénzt kell csinálni
Ha meg nem lehet akkor nincs is értelme
Ez a társadalom jelenlegi ideológiája
Ne keresd hol a logikája
Csak menj lépj tovább
Nekem ez csak játék
És örülök hogy társas,
Így ha folyt a magány
Lerakok mégegy bábut
Együtt lépünk tovább
Elképzeljük milyen lenne lépni egy mezőre
Célba érni egy kettőre

 

 

 

Elrejtett lélek az esőcseppek zörejében
Koros körhinta csikorog
Kopnak a zománcozott fogaskerekek,
Én bennem felnőhetne ezer másik gyermek,
De egyik se olyan lenne, amilyet reméltem
Egyszer élünk és ettől nehéz a fejlődés
A félelem az egyediségben él,
Ott, ahol nem mindegy a minden
És a minden se mindegy,
Mert kettőn nem áll bennünk a vásár,
Ahhoz még nem született elég manufaktúra,
A tömeg sok egyénből áll össze
Mindben egy gyermek, de nem mindegy kiben él
És kiben fél, mert ott már nem lehet egész.
Tükörsima a Föld vissza tekint ránk az örök
És körmünk alá néz, aki még el nem szökött,
Mert nem mindenki lát ki
A lehetőségek ablaka között.

TIPP:   Bemutatjuk: Gabriella, digitális alkotóművész

 

 

 

Megszólalt bennem a vészcsengő
Nem akartam ezt így
Miattam borult ki
És bennem robbant fel a kémcső

Kémia folyamatokra reakció
Elveszett identitásomra akció
Összetört test akkor ez rekonstrukció
A túl sok szótól lejárt rám az akció

Szerep osztás nélkül üres lett az a polc
Szükség van sokaknak már egy új életre
Vennének maguknak van is rá jog,
De nincs elég pénz egy diákkedvezményre

Szavakkal betört kormányablak
Bemászik rajta egy aktakukac
Nem marad nekem szellemi étel, levél,
Hernyóból készül majd az ebéd

Építs fel nekem még egy utat
Mert nem tudom merre lehet a jó irány
Jobbra a határt Kína adja
De ott macskakövekben nagy a hiány

Földes útra ragadt mocsok
Nem látom tükörben korom
Szemem elé nőtt az orrom
Lépek és eltűnik a kosz

TIPP:   Bemutatjuk: Csepregi Barbara

Hiányzik belőlem a foszfor
Nem világít fejemben már gondolat,
Gyomrokban elhízott pillangók
Mégis szövegemre járják a pogót

Megszólalt bennem a vészcsengő
Nem akartam ezt így
Miattam borult ki
És bennem robbant fel az a kémcső

 

 

Lekvárok között romlott rom
Forró beton a talajon
Vörös és fehér a korom
Kiöntöttem asztalra a borom,
Így működik a gravitáció
Minden lefelé száll, akár a por,
Ezért telepszik meg Földön a sok mocsok.
Mindig másra vágyakozol,
Oda, ahol jövőd már múlt,
Elsiklasz a tény felett a térben
A mostban is dolgozhatsz és élhetsz,
Ahol van munka számodra
Számolj le végre magaddal
Ha végzel ihatsz pár kortyot,
Amég nem szólod meg magad,
Ami már régen fakó és kopott,
Az az idő karcoltában korod
Az idő múlt szemcsés homok
Mondhatni szemenként látod,
Merre jár az eszed mire fog rá kezed
A kapa munkál az ásó téged temet
Ne hagyd forrni fel magadban saját vized
Te magad döntsd el mit hiszel,
Útra társnak magad vigyed
Kiéhezett hiéna a világ
Kajmán mód fal fel minden korlát,
Amit a társadalom ró rád
Tenger mellett kitárt szabadság
Az ég és a víz egybe folyik
Kiömlik szemed elé egy egész festmény
Nem érted miért vagy ott és miért nem itt,
Tér helyett a hangban életműved látva
Gyökeret ver lábad Magad előtt tartott tükör
Mögötte közönyös világ
Fáradt vörös szemek,
Amég néznek rád,
A második a sorból
A forró beton megkötött
És néhány szó a szádon kiszökött,
Elkapkodott gondolatok…
A lekvárok és borok között a polcon
Vevőt találtál magadra,
Vedd meg vedd el vedd fel magadat
Dolgozz azon, aki vagy
És kevesebbet sír majd a sok szög a sírodban
Több lesz az emlék arról aki voltál,
Leszel, ha most úgy élsz,
Hogy az életed a munkád
És dolgozol azon,aki vagy,
Mert munka a honnan hova
És az onnan oda között
A kereszteződésben
A forgalmat irányító lámpa,
Tükörben az üveg,
Két szó között a sóhaj
És egy lét alatt az élet
Mert tudod mindben ott vagy.

TIPP:   Bemutatjuk: Bugár Róbertné, festő

Instagram

 

Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Ugrás ide - Fel