Szeretettel köszöntök mindenkit! Köszönöm, hogy itt lehetek!
Békés megyéből származom, 15 éve élek Szentendrén. Autodidakta módon tanultam meg rajzolni, magával ragad az alkotás öröme, csak én vagyok, a papírlap meg a ceruzák.
Ha elkészül egy kép, valami különleges, megfoghatatlan érzés kerít hatalmába, hiszen minden képben benne van a lelkem egy darabja, a szívem egy része, belőlem is egy kicsi.
Általában portrékat rajzolok grafittal, színes ceruzával, azt választom, ami megfog, valamiért elvarázsol, hiszen sokféle érzelmet közvetít egy arc, egy kifejezés.
Természetesen mással is próbálkozom, érdekel a körülöttünk lévő világ szépsége, de a bánata is.
6 éve próbálkozom az alkotással, több-kevesebb sikerrel, segített újra felépíteni önmagam, más szemmel látom a világot, mert mindenkiben ott szunnyad valami képesség, csak rá kell találni.
A rajzolás számomra nyugalom, boldogság, alázat és tisztelet.
Hiszem, hogy kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyünk másokat, olykor elég egy mosoly, egy őszinte érzés, egy pillanat, ami megérint, ha valamelyik érzést sikerült elérnem a mai megfeszített világban — Már megérte!
Beszéljenek most a képeim helyettem!
