Lyka Károly (1869–1965) művészettörténész írta egyik könyvében, hogy mikor Münchenbe ment festészetet tanulni, észrevette, hogy körülötte annyi tehetséges művésztanonc van, egyik jobb, mint a másik. Belátta, hogy ő itt labdába sem rúghat. Ezért hazajött, és elkezdett könyveket írni magukról a festőművészekről és a művészettörténetről.
Hát én is így vagyok vele: csodálom a sok tehetséges művészt, akik sokan vannak. Én itthon rajzolgatok magamnak, firkálok. Firkálgatok, ami örömöt szerez nekem és másoknak is. Néha küldök rokonoknak, ismerősöknek is belőle. Szeretném, ha mások is megismernék ezeket a rajzokat, és ha tetszenének, akkor annak nagyon örülnék. Ami bennük nem tetszik, az is jó információ, mert utat mutat arra, hogyan tovább… Arra biztatok mindenkit, hogy fogjon a kezébe színes ceruzát, grafitceruzát, bármit, amivel rajzolni és festeni lehet! Újra, mint gyerekkorunkban.
