Salih Dilánnak hívnak. 1996. február 20-án láttam meg a napvilágot Székesfehérváron, kurd származású szülők gyermekeként. Festészettel és divattervezéssel is foglalkozom.
3 éves korom óta rajzolok. Az óvodában kezdődött az egész… Amíg vártam, hogy édesapukám jöjjön értem, addig rajzolgattam tájképeket vagy divatrajzokat, persze kezdő szinten. Emellett a szomszédasszonyom is tanítgatott, sőt még művészkészlettel is meglepett. Később az óvónők is beneveztek engem rajzversenyekre.
Általános iskolában már harmadikosként beírattak rajzszakkörre tanáraim ajánlatára. Ötödikben szintén újra beiratkoztam rajzszakkörre.
Általános iskola után, habár felvettek a Tóparti Gimnázium textil szakára, a szüleim átírattak a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Szakközépiskolájába, ezen belül közgazdasági ágazatra. Mivel láttam, hogy teljesen más világ, de a művészetemet se akartam feladni, így eleinte az órákon egyik kézzel a feladatokat oldottam, a másik kézzel pedig a pad alatt rajzolgattam. Néha a ceruzafaragás hallatszódott.
Tanáraim hamar felfigyeltek rám, így elkezdtek benevezni rajzversenyekre, ilyen volt például a minden évben megrendezésre kerülő Városi Diákgála, ahol okleveleket és kisebb nyereményeket kaptam. Emellett minden évben önálló kiállítást rendeztek nekem az iskola folyosóján, nagy paravánokon.
A mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok a volt középiskolámmal.
Egészen fiatalon, már általános iskolásként is imádtam öltözködni, ruhákat átalakítani. Igazából 4-5 évesen kézzel varrtam ruhákat Barbie babáknak, megnéztem a kirakatokban, hogy milyen ruha van a babákon, és igyekeztem valamivel másabbat kitalálni. Ötödikes koromtól pedig ruhaterveket rajzolgattam.
Az élet rengetegszer más pályára sodort, de sosem adtam fel a művészetet, és nem is fogom. A művészet a lényem része, olyan ez számomra, mint az oxigén. Rengeteg versenyen vettem részt, és volt jó pár kiállításom, de mindig alázattal vagyok a művészet iránt. Mindig van és lesz mit fejlődni.Nagyon sokat szeretnék tenni a városomért a művészet terén.
Rendkívül hálás vagyok, és köszönöm mindenkinek, akik eddig mellettem álltak.
