A nevem Kovács Apollónia. 1987-ben születtem egy kisvárosban, Hatvanban. Jelenleg gyórben élek, de éveken át éltem Budapest fergetegében és a zöld Zalaegerszegen is.
Bárhol is jártam, mindig az volt az első, s legfontosabb cél számomra, hogy továbbvigyem, továbbadjam az embereknek, amit én kaptam.
A legnagyobb értékek számomra, amik a mai világunkban sajnos egyre inkább eltűnőben vannak. A tisztelet, becsület, alázat, szeretet, őszinteség. Ezek az értékek számomra, – ahogy kiskoromban- még ma, 35 évesen is a legfontosabbak.
16 éves koromban kezdtem rajzolni, s már akkor éreztem, hogy ez más, hogy ez igazán én vagyok. A papír és a ceruza jelentette számomra a szabadságot. Évekkel később fogtam csak ecsetet, s a papírt felváltotta a vászon.
A hobbim a szenvedélyemmé, a létemé vált. Ma már csak ezzel együtt vagyok teljes.
Művészként küldetésemnek érzem, feladatomnak, hogy higyjek. Hogy folyamatosan fejlődnünk kell. Hogy nem adhatjuk fel, még akkor sem, mikor már úgy tűnik minden elveszett. Hiszem, hogy van miért csinálni. Hogy igen is megéri. Hogy minden okkal történik.
Hiszem, hogy akaratunkkal és közös erővel többre vihetjük, hogy jobbá tehetjük a világot. Mert az én világomban léteznek csodák, a mesék életre kelnek, az álmok megvalósulnak.
Mottóm: Álmodj úgy, mikor alszol, hogyha felébredsz, ott találd magad a legszebb álmaidban…
Folyamatosan keresem a lehetőséget, hogy továbbadjam a pozitív szemléletet és az igazi értékrendek meglétének fontosságát.
Hogy ez a generáció, s hogy a leendő gyermekeink is egy élhető, boldog környezetbe születhessenek és nőjenek fel.
