Kordás József: EU- Himnusz (Beethoven Örömóda)
Olaj, vászon 195 x 340
Az expresszív nonfiguratív törekvés elkötelezettje. Kordás József évtizede foglalkozik olyan feladatokkal, amelyeknek lényege a fogalmi úton megragadható jelenség képi megjelenítése. Mitológiai toposzok, bibliai témák, történelmi folyamatok tartoztak érdeklődési körébe. Rendkívül izgalmas festői feladatot jelentettek ezek a vállalkozások, amelyeknél biztosítani kellett az asszociációkhoz szükséges kompozíciós forma és színfundamentumot és ehhez kellett kapcsolnia a művésznek saját gondolati rendszerét. Általában dinamikus, koloritban gazdag, drámai feszültségű művek születtek Kordás József e törekvése nyomán, két izgalmas példát említve Magyar Himnusz és Magyarország 1100 éve, jól mutatják ezen alkotói program erényeit.
Kordás József programot alkot, amikor egy-egy nagyigényű és nagy léptékű mű megalkotásához hozzákezd. A legutóbbi ilyen jellegű vállalkozása az Európai Unió, mint új társadalmi formáció és az önmaga emblémájaként felvállalt Beethoven örömóda, mint himnusz összefüggéseit keresi gondolati és festészeti eszközökkel. A festményen a színek érzelmi, asszociációs, gondolati és szándékra való hatása jelenik meg.
Kordás József leírt programja így szól:
„A kép baloldalán – az aranymetszés szabályait szigorúan betartva -, hullámzó mozgást ábrázoló piros és kék félkör látható – mint valami szülőcsatorna kitárulkozva – jelezve, hogy itt most egy új élet jött e világra, melynek neve: EU. Beethoven szándéka szerint az örömért meg kell küzdeni, s végül nem kis zenei zsenialitással a megtalált öröm-dallamot, az Örömódát, átadta embertásainak. A festmény alkotója a küzdelmes örömöt a szülés magasztos vajúdásának érzékeltetésével tájra a néző felé. A két félkör színe, a kék, illetve piros azt is szimbolizálja, hogy az újonnan alakuló szövetség nem is olyan régen eltérő társadalmi rendhez tartozott. Ezt illusztrálják a részben vagy egészen elfedő, különböző színű zárt körök, amelyek jól elkülönülve élik önálló életüket. A szülőcsatorna két szára alatt feltűnő a narancssárga színfolt, mely az örvendeztető termékenység szimbólumaként megtöri ezeket a komor, erőteljes köröket. A festmény további részében a szülőcsatornából kibuggyanó világosabb árnyalatú körök igyekeznek a kép közel kétharmad betöltő kadmiumsárga, láncszerű körön belülre kerülni, mely a tudata, az értelem láncát szimbolizálja. Más szóval, az értelem lánca köti össze az EU polgárjait.
A lánckörön belüli, világos színű, nyitott körök szimbolizálják az Európai Unióba bekerült államok önállóságát, ugyanakkor egymásba fonódva biztosítják az átjárhatóságát. A kép belső körét tizenkét, kadmiumsárga csillag tölti ki, mintegy jelezve, hogy ez EU polgárjainak gazdasági, kulturális lehetőségei kitárulkoznak, és lehetőségeiknek csak a csillagos ég jelenthet határt. A tudat láncának középpontjában elhelyezkedő három alapszín monokromatikus fényegyüttes keverék a fehér szín, mely a fénnyel telített élet kisugárzása, s egyben szimbolizálja az EU erőszakmentes, de nem küzdelmek nélküli, értelmen alapuló örömteli pillanatának születését. Az alkotást balról jobbra átszövő felkelő napsugarak egyenes vonalvezetése a körformákkal ütközve a küzdelem és öröm hangsúlyozását hivatott érzékeltetni. A festmény mindvégig hűen tükrözi, érzékelteti Beethoven Örömódájának hangulatát. Másfelől az alkotó, miközben kísérletet tesz a IX szimfónia halhatatlan tételének a vizualitás rendjébe való áttevésére, aktualizálja a jelenkori történelmi esemény, jelesül az Európai Unió kialakulásának folyamatát és értékrendjét.
A művön a programot tökéletesen sikerült megvalósítani, a festményt kvalitása közösségi bemutatásra alkalmassá teszi, akár tárgya lehet Magyarország brüsszeli reprezentációjának.
Bereczky Lóránd
Művészettörténész
MNG főig.
2003. július 23.
