Tartalom (kinyitható)
mutasd
Szikrázó szeretet…
Karácsonyfa
széttárt karom,
csüngjenek hát
rajtam – hagyom.
Szeretteim
fényes díszek,
lelkem ágán –
piros szívek.
Édes cukor
minden szavuk,
csillogó szál
aranyhajuk.
Örömkönnyük –
fénylő gömbök,
nyakékemen –
színes gyöngyök.
Csodás hangjuk
tiszta dallam,
fájdalmamra
finom balzsam.
A fülemben
lágyan zengő,
csilingelő
apró csengő.
Mint a gyertyák –
ragyog fényük,
mézeskalács
édes létük.
Szívem csúcsán
pompás fényben,
sziporkáznak
a szent éjben.
Meghittség fényei…
Konyha melegében nagyanyák és anyák,
csöpp ház oltalmában összeült a család,
forralt bor gőzében fűszeres az élet,
rég-szemünk tükrében csillantak a fények…
…apró ház melegén gyönyörű karácsony,
szeretettel megfont, gőzölgő kalácson
fahéjas dezsavű, nemrég csorbult gömbök –
tegnapvolt ráncából legördülő gyöngyök,
angyalszárny-rebegés a roppanó csöndben,
szívem hevesen ver – megtörte a csöndem –
omlós mesealmás íze még a számban,
karácsony szelleme szép emlékfoszlányban…
…soha ne hunyjanak ki az esti fények,
legyenek békések a csillagos éjek,
szeretet tüzénél legyen fény a házban –
égjen minden meghitt karácsonyi lázban!
A mese-almás nélkül…
Konyha mély csendjében szívemnek fájdalma,
dejavu az illat – fahéj és az alma,
vén, zománcos tepsi maradt itt emlékül,
más ez a karácsony mese-almás nélkül,
sodrófa pihen a konyhafiók mélyén,
újra és újra én – untalan átélném
konyha melegében a meghitt perceket,
soha semmit többé nem kérnék egyebet…
…gyúrta édesanyám a lágy, omlós tésztát,
átadta sütésnek, életnek fortélyát,
engem is formált a remény asztalára,
emlékszem szavára, pite illatára,
szívét és lelkét is jól belesütötte,
megállt az idő is, minden körülötte,
mi pedig vártuk az édes mese-almást,
lelkünket simító, nyugtató sóhajtást,
szeretet illata – lét esszenciája,
omlós pite íze, hiányzik imája…
…mennyei illat volt, átjárta a házat,
már Isten galambja szedi a morzsákat..
