Karácsonyi anziksz
„A kisded megfeszül a fényben
már nem nevet.
Száján a sírás apró fodra
megéhezett.”
Varsa Zoltán: Karácsonyi ének
kívánhatnék mint eddig oly sokszor
szeretetben gazdag ünnepeket
hajbókolhatnék csak alázatból
hányhatnám magamra a kereszteket
adakozhatnék a templom javára
de a pap csak a pénzemért temet
csodás karácsony ünnepi bája
sem melegíti fel már a lelkeket
van olyan kinek semmi sem elég
más kuporgat hogy élelem legyen
bazilika előtt csődül a nép
vásár itt minden bent és kinn a téren
áldást hoztál egykor a világra
világ belőled most a pénzt csinálja
ajánlás
csend áhítat a szeretet napja ez
az ünnep lehetne mindenkié
nyomor az éhség sokfelé neszez
herceg a döntés tényleg istené
vagy túllépett már ezeken az ember
hatalmas egója mindent birtokol
múltjába tekintve meglátja egyszer
hogy lelkéből indult ki a pokol
Karácsony éj
karácsony éj
misztikus csoda
hitet remél
vágyaid sora
néhány nap talán
jók is lehetünk
gyorsan elszáll
nem számít nekünk
az a néhány nap
nem változunk
csak más az álarc
mit hordozunk
fedve valónkat
nem számít a hit
csend magánya
még andalít kicsit
karácsony éj
misztikus csoda
majd újra lesúlyt
a pénz ostora
Karácsony ünnepe
Úgy látom, most sem lesz a Karácsony
fehér, pedig ezt én oly nagyon várom,
ha hó fedi be fehéren a tájat,
zöld fenyők hó alatt a fényben pompáznak.
Szerettem volna, hogy ebben az évben,
ha fehérbe borul karácsonyi táj,
de hiába a vágy, havat remélve,
ha lelkem e csodára hiába vár.
Ám zajongó elmém csitulni látszik,
mert újra itt van Karácsony ünnepe.
Díszített fenyőfán a fény szikrázik,
szívem szeretettel van most tele.
Nem az ajándék, szeretet a fontos,
ilyenkor van újra együtt a család.
eszembe jutnak régi karácsonyok,
s szeretetteljes a találkozás.
Unokák öröme feldobja lelkem,
hangjuk csilingel, mint ezüstharang,
mosolyuk mennybe repít fel engem,
ha átölel egyszerre négy kicsi kar.
Így szép a karácsony, ha nem is fehér,
ha sáros, latyakos, borongós, szürke,
a szeretet minden szépséggel felér.
Barátom, mondd, egyetértesz vele?
Karácsony szelleme
tükörvers
ma még csillogó díszek a zöld fenyőn
holnap már a szürke hétköznapok
ki melletted áll most féltőn szeretőn
érzi-e hogy szíved csak érte dobog
nem kell ajándék csak melletted legyen
karácsony szelleme is veled marad
ő átsegít majd völgyön és hegyen
ha szeretet vezérli vágyaidat
ha szeretet vezérli vágyaidat
ő átsegít majd völgyön és hegyen
karácsony szelleme is veled marad
nem kell ajándék csak melletted legyen
érzi-e hogy szíved csak érte dobog
ki melletted áll most féltőn szeretőn
holnap már szürke hétköznapok
ma még csillogó díszek a zöld fenyőn
