Építőipari technikusi végzettséggel rendelkezem, ám az irodalomban rejlő gyönyörű világ már gyermekkoromtól kíséri életemet. Hároméves koromban, édesapám esténként Petőfi Sándor: János vitéz soraival kápráztatott el, bennem pedig gyökeret vert az olvasás öröme. Később a könyvek és verseskötetek lapozgatása hobbimmá vált, amely egyre mélyebb kötődést jelentett számomra.
Tinédzserkoromban megpróbálkoztam saját könyv készítésével, majd körülbelül öt éve novellák, egy éve pedig a versek írásába fogtam. Számomra az írás mind a szép dolgok, mind a bánat kifejező eszköze. Általa feldolgozom magamban mindazt, ami öröm, vagy éppen fájdalom.
Az irodalom nem csupán kikapcsolódás, hanem belső út is, amely erőt és inspirációt ad a mindennapokhoz. Úgy érzem, életem végéig elkísér, és mindenkor része marad annak, aki vagyok.
