Főleg irodalommal foglalkozom. Nagyon szeretek verseket írni, és 2018 óta gyűjtöm őket. Jelenleg 17 éves vagyok.
Buzdításnak (2023. 03. 12)
Keserű íz, mit számban érzek,
Ha Magyarországon végig nézek.
Meghalt már az igaz szabadság.
Eltörték országom mindkét szárnyát.
Rosszul fort össze, nyomorékká lett.
Mint turul, kit íjunk sebzett meg.
Odújában sír, társa a magány.
Nem ismerik hatalmas fájdalmát.
Piciny madár ő a sasok között.
Felette már dögkeseselyű köröz.
Reszket, fázik a fa végső ágán,
Egy kontinensből kitaszítván.
Törjük el újra, azt a sebzett szárnyat!
Tegyük helyre, s mutassuk meg a világnak!
A magyarok szabadnak születtek!
Nem hódonak be semmi féle népnek!
Az érett gyümölcs közül ki hajítjuk a rosszat.
Ami csak megfertőzi, elrohassza a jókat.
Válogassuk ki előbb a férgeset.
Hogy hazánk fája legyen a fényesebb.
Ami csak megfertőzi, elrohassza a jókat.
Válogassuk ki előbb a férgeset.
Hogy hazánk fája legyen a fényesebb.
Düh és csillapodás (2023.05.18)
Ha a szerelem nem volna más,
Mint éltető levegő,
Lényemet elöntené a gőg,
S halálom lenne a fulladás.
Ha a szerelem víz volna,
S én szomjúhoznék rá,
A sivatag kietlen sivárságán,
Nem engedném, hogy segítsen egy kortya.
Ha a szerelem nem más mint fény,
S én sötétségbe zárva
Egy fekete falu szobába
Nem világítaná be lényem életét.
Ha a szerelem a boldogság,
Vígan kijelenteném,
Bármi jöjjön még,
Csak járjon át a szomorúság.
Ha a szerelmet az ég küldte,
Szálljon meg a sátán.
S én, a poklot járván,
Lennék összetörve.
Ha a szerelmet készítette az ördög,
Én angyalnak születtem.
Felrepülnék szárnyat növesztve,
Nehogy kínzása megtörjön.
Ha a szerelem tiltakozás,
Beletörődök sorsomba.
S a testem, lelkem hagyni fogja,
Hogy életemet megírják.
Ha a szerelem beletörődés,
Küzdeni s harcolni fogok.
Hogy el ne érjen e nyomor
S meg ne sebezzen eme kés.
Ha a szerelem a vesztem,
Az életet választom.
S a halálba rohanok,
Ha vele kell élnem életem.
Ha a szerelem szabadság,
Érjen el a rabság.
Ez a kis madár,
Vígan várja a kalitkát.
Küzdök ellened, míg levegőm, vizem, homályom elfogy.
Míg bús ördög vagy angyal vagyok.
Míg ellenszegülök vagy elfogadom.
Míg élő vagy halott vagyok.
Szabadság rólad azonban le, nem mondhatok.
Megbántam, hogy számat elhagyták ezek a mondatok.
Dühöm véremben forrongott,
S agyam nem gondolkodott.
Égi jelenség (2023.03.25.)
Ablakomon eső az, mi lepereg
eme gyönyörű alkonyon.
Ég szemeiből könny az, mi megered
s megreked a fáradt arcokon.
Bús az ég is, ha Földünkre nézve
nem lát mást, csak szemetet.
Keserves sírásával mossa le,
az általunk okozott szennyet.
Már nemcsak sír, hanem hőbörög!
Hatalmasakat ordít az égi kürtökön.
Szememből szikrák pattannak,
melyek mindent felgyújtanak.
Lassan elcsendesedik az égi háború.
Megüresedik minden odú.
Az ég, színeivel kápráztatja el a világot,
Madarat, embert, fát, virágot.
Már nem tombol dühe,
de szomorúan néz,
minden egyes teremtménye,
miket az emberektől félt.
Tavasz kezdete (2023.03.24.)
Kezdek szétesni, mindenem rendezetlen.
Azt sem tudom, hol áll már a fejem.
Kapkodom, kezdek ehhez-ahhoz,
De egyik feladattal sem haladok.
Pihennem kellene, de nem jő álom szememre.
Az ágyamban forgolódva, fetrengve
Szenvedek gondolataim sokaságától,
Szenvedek életem bizonytalanságától.
Elfáradtam. Néha már haldoklom.
Nem érzékelek, nem gondolkodom.
Elrepülök egy új tájra,
Egyenes a fantázia világába.
Feladatom lenne rengeteg.
Hajóm süllyed eme tengeren.
Árral szemben versenyeznem nem lehet.
Szenvedek, de élvezem!
Tavasszal
Édes, kicsi csillag fenn az égen,
Hozz országomra új reményt.
Engedd a virágnak, hogy kibontakozzon!
Engedd hazámnak, hogy felvirágozzon!
Öltöztesd színesbe a réteket!
Legyenek gyönyörűek az egek!
Engedd, hogy a földműveseknek,
Bőséges termése legyen.
Engedd, hogy otthonom erőre kapjon!
Hogy legyőzhessük a zsarnokságot!
Hatalmas csillag fenn az égen,
Engedd hazámra fényedet!
Március van. A népek tavasza.
Ne hagyjuk, hogy elnyomjanak!
Engedd, hogy erőre kapjon ,
Egyetlen, igaz otthonom.
Vigyázz rá, míg fel nem ébred.
Míg véget vetünk a rideg télnek.
Hamarosan eljön a mi időnk.
Most még gyűjtjük az erőnk.
Hamarosan feltámadsz hamvaidból.
Pihenj még, s ne aggódj!
Eljő majd az a pillanat,
Mikor mi nyerjük a forradalmat!
