Önéletrajz
1949. május 3-án születtem Püspökhatvanban. Egyszerű, de szeretetteljes falusi környezetben nőttem fel három testvéremmel.
Az általános iskola 3. osztályától a gimnázium 2. osztályáig a Budapesti Szlovák Általános Iskola és Gimnázium tanulója voltam. Az Aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségiztem. A nevelést választottam élethivatásomnak, óvónő lettem. Főiskolai diplomámat a Szarvasi Óvónőképzőben szereztem meg.
Időközben két gyermekem született, 1967-ben. Gyermekkorom óta szerettem rajzolni, festeni, de sokáig ezt csak óvónői munkámban kamatoztattam. Megvalósítható ötletek után kutatva itt találkoztam a tűzzománc készítéssel és az üvegfestéssel.
Ekkor kezdtem el öblös üvegeket, majd vallási, csillagászati, ezoterikus és társadalmi témájú képeket festeni. Édesapám (2005-ben) megkért, hogy készülő könyvéhez készítsek grafikai illusztrációkat. Ezeket a grafikákat megpróbáltam később üveglap alá helyezni és színessé varázsolni. Így kezdődött el tulajdonképpen mind a festői, mind az írói pályám, mert ezen inspirációk hatására kezdtem el személyes élmények és elbeszélések alapján festeni falusi életképeket, paraszti munkákat, népszokásokat, gyermeki tevékenységeket.Szerencsés egybeesés volt, hogy készülő könyveimhez 2006-tól gyűjtéseket végeztem, így a kutatott falvak adatközlőitől további témák megfestéséhez is kaptam ötleteket. 2006-ban mentem nyugdíjba, így még nagyobb lendülettel folytathattam a megkezdett munkát.
A festésnek köszönhető tulajdonképpen az írói munkásság is, mert az öblös üvegek festéséhez gyűjtött anyag kapcsán született meg első könyvem (2009): A Felső-Galga-menti szlovák települések hímző- és díszítőművészete.
A második könyv (2012) – A Felső-Galga-menti parasztság élete képekben, írásokban – megjelenése szintén e tevékenységnek köszönhető. A kiállításokra való szállítás ugyanis elég rizikós az üveg törékenysége miatt, ezért gondoltam, hogy könyv formában is megjelentetem a hozzájuk kötődő szokásokkal, paraszti tevékenységekkel.
A harmadik könyv, A Felső-Galga-menti szlovák települések népviselete (Galgaguta, Acsa, Csővár, Püspökhatvan, Galgagyörk), tulajdonképpen az előző gyűjtések melléktermékeként indult, mivel ezeken a népviseleti anyagokon voltak a minták, amiket előzőleg gyűjtöttem. 2009-ben most már a népviseletre koncentrálva kezdtem az újabb gyűjtésbe. Ez a könyv 2015 decemberében jelent meg. Ha az ember belekezd valamilyen kutató munkába, mindig talál valamilyen új témát, ami izgatja. Jelenleg ismét az öt településen végzek gyűjtéseket Erdélyi Molnár Klárával. Galgaguta, Acsa, Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan népdalait gyűjtjük. Szándékomban áll majd ezt a gyűjtést is kiadatni.
