A macskák fontos szerepet játszottak az ókori egyiptomi társadalomban és kultúrában. Szent állatként tisztelték őket, és Bastet istennővel hozták őket kapcsolatba, aki az otthon, a termékenység és a szülés istennője volt, és gyakran ábrázolták oroszlán- vagy házimacska fejű nőként. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a macskák képesek megvédeni az otthont és a családot a gonosz szellemektől, és egy macska megölése súlyos bűnnek számított, amely az istenek haragját vonhatta maga után.
Bastet az ókori Egyiptom egyik legősibb istennője volt, eredete a predinasztikus korszakra tehető, kultusza különösen Alsó-Egyiptomban volt népszerű. A Bastetre vonatkozó legkorábbi ismert utalás az Óbirodalomból származik, ahol oroszlánistennőként és a háború istennőjeként tisztelték. Idővel szerepe átalakult, és a háziasszonnyal, a gyermekszüléssel és a termékenységgel társult.
Bastet számos szobra és ábrázolása oroszlánfejű nőként vagy oroszlánlányként ábrázolja. Az oroszlánlányt erős és vad állatnak tartották, így Bastet-et is erős és vad védelmezőnek tekintették. A szülés és a termékenység istennőjeként betöltött szerepe a nők és a gyermekek védelmezőjévé is tette.
Ahogy Bastet kultusza egyre népszerűbbé vált, Bubasztisz városában lévő temploma az ókori Egyiptom egyik legfontosabb vallási központjává vált. A templom tele volt az istennő szobraival, és sok macskának adott otthont, amelyek szent állatnak számítottak, és amelyeket mumifikáltak és eltemettek a templom katakombáiban.
Bastet szerepe
A védelem és a termékenység istennőjeként betöltött szerepe mellett Bastet a művészetekkel is kapcsolatban állt, és a zene és a tánc pártfogójának tekintették. Számos zenész és táncos szentelte magát neki, és lépett fel a templomaiban.
Az Újbirodalom végén Bastet imádata hanyatlott, mivel más istennők, például Ízisz és Hathor kultusza egyre népszerűbbé vált, akiket erősebbnek tartottak és sokoldalúbb szerepet töltöttek be. Kultuszát azonban Bubasztiszban és más helyeken a fáraó-korszak végéig továbbra is ünnepelték.
Bastet az ókori Egyiptom istennője volt, eredete a predinasztikus korszakra vezethető vissza, kultusza különösen népszerű volt Alsó-Egyiptomban. Ő volt az otthon, a termékenység, a szülés istennője, a nők és a gyermekek védelmezője. A naphoz és a holdhoz is kötődött, és úgy hitték, hogy hatalma van melegséget és fényt hozni a világba, valamint a halottakat a túlvilágra vezető útjukon vezetni. A zenével, a tánccal és az örömmel is kapcsolatba hozták.
Bastetet különböző alakokban ábrázolták, többek között oroszlánfejű nőként vagy oroszlánlányként, az oroszlánlányt erős és vad állatnak tartották, így Bastetet is erős és vad védelmezőnek tekintették. Gyakran ábrázolták jellegzetes fejdíszekkel, koronákkal és más szimbólumokkal, amelyekkel azonosították sajátos isteni erejét és tulajdonságait.
Bastet kultusza
Kultusza különösen népszerű volt Bubasztisz városában, ahol a temploma állt. A templom tele volt az istennő szobraival, és sok macskának adott otthont, amelyeket szent állatnak tekintettek, és amelyeket mumifikáltak és eltemettek a templom katakombáiban. Ünnepét nagy mulatozással, zenével és tánccal ünnepelték. Sokan elzarándokoltak Bubastiszba, hogy részt vegyenek az ünnepen és hódoljanak az istennőnek.
Idővel szerepe átalakult, az Óbirodalomban oroszlánistennőként és a háború istennőjeként tisztelték, az Újbirodalomban pedig szerepe úgy alakult, hogy inkább a házimunkával, a gyermekszüléssel és a termékenységgel társult.
A védelem és a termékenység istennőjeként betöltött szerepe mellett Bastet a művészetekkel is kapcsolatban állt, és a zene és a tánc pártfogójának tekintették. Számos zenész és táncos szentelte magát neki, és lépett fel a templomaiban.
Az Újbirodalom végén azonban Bastet imádata visszaszorult, mivel más istennők, például Ízisz és Hathor kultusza egyre népszerűbbé vált, akiket erősebbnek tartottak és sokoldalúbb szerepet töltöttek be. Ennek ellenére kultuszát Bubasztiszban és más helyeken a fáraó-korszak végéig továbbra is ünnepelték.
Rácz-Akácosi E. Laura
