A barokk építészet, vagy más néven barokk stílus, a 17. és 18. században virágzó művészeti irányzat volt. Ez a stílus a reneszánsz után alakult ki, és jelentős hatással volt az építészet, a szobrászat és a festészet területére is.
A barokk építészetre jellemző a gazdag díszítés, a bonyolult formák és a monumentális méretek. Az épületekben gyakran találhatók görög és római stílusú oszlopok, domborművek és szobrok. A barokk építészetben a tér és a mozgás fontos szerepet játszik, az épületek gyakran úgy vannak tervezve, hogy a látogatók számára lenyűgöző élményt nyújtsanak.
A barokk építészet legismertebb példái közé tartozik a Római Szent Péter-bazilika, a Versailles-i Kastély és a Drezdai Operaház. Ezek az épületek hatalmas méreteikkel és gazdag díszítésükkel kiemelkednek a környezetükből, és a barokk stílus legjobb példái közé tartoznak.
A barokk építészetnek számos alfaja is létezik, például a rokokó és a neobarokk. A rokokó stílus a barokk továbbfejlesztése, amelyben a díszítés még gazdagabb és bonyolultabb. A neobarokk pedig a 19. században jelent meg, amikor a barokk stílus újra divatba jött.
A barokk építészet jelentős hatással volt a későbbi művészeti irányzatokra is. Például az art deco és a neoklasszikus stílusokban is felfedezhetők a barokk építészet jellegzetességei.
Összességében a barokk építészet egy lenyűgöző és gazdag stílus, amely a 17. és 18. században virágzott. A monumentális méretek, a gazdag díszítés és a tér használata jellemzi ezt az építészeti irányzatot. A barokk építészetnek számos jelentős példája van, amelyek ma is lenyűgözik a látogatókat.
