Az otthoni zene szimfóniája
Hajnalodik, a csend még álmodik,
Kint a réten a harmat cseppjei táncolnak,
Az erdő mélyén a madarak ébrednek,
S a természet zenéje lassan szólal meg.
A ház falai között életre kel a csend,
A konyha melege szívembe ég,
A kávé illatával kezdem a napot,
S a szeretet zenejét hallgatom.
Az otthoni zene szimfóniája szól,
Az élet apró csodáit hordozza a dallam,
A gyerekek nevetése, a kandalló ropogása,
Az édesanyám meséi, a családi fotók mosolya.
A ház falai között érezhető a szerelem,
Mely mint a zene, áthatja a teret,
A szeretet dallama, mely a szívben él,
Az otthon zenejének legcsodásabb része.
A naplemente színei festik az eget,
A csillagok éneklik a búcsú dalát,
Az otthoni zene szimfóniája csendül,
S a szívemben hagyja a legmélyebb nyomát.
Az otthoni zene szimfóniája szól,
Az élet apró csodáit hordozza a dallam,
A gyerekek nevetése, a kandalló ropogása,
Az édesanyám meséi, a családi fotók mosolya.
Az élet zenéje, mely a szívben él,
Az otthon zenejének legcsodásabb része,
S mikor a csend visszatér, a zene elcsendesül,
De a szívemben örökké szól az otthoni zene szimfóniája.
