Az öröm könnyeinek táncoló cseppei
A létezés színpadán, hol a lélek játszik,
hol a gondolatok szőnek színes szövetet,
ott táncolnak az öröm könnyeinek cseppei,
mint a hajnal első sugarai a harmatban.
Egy-egy csepp, mint a boldogság dallama,
mely szívünk húrjain csendesen visszhangzik,
s a szemek tükrében táncol a fény,
mint a csillagok tánca az éjszakában.
A könnyek, mint az élet apró gyöngyei,
melyek a szívünk mélyén gyöngyöznek elő,
s a szemünk szögletében gyűlnek össze,
mint a tengerben a hullámok.
A könnyek, mint a szavak, melyeket nem mondunk el,
melyek a lelkünk mélyén maradnak,
s a szemünkben táncolnak, mint a fény,
az öröm, a boldogság csendes dallama.
A könnyek, mint a gondolatok, melyeket nem írunk le,
melyek a szívünk mélyén maradnak,
s a szemünkben táncolnak, mint a fény,
az öröm, a boldogság csendes dallama.
Az öröm könnyeinek táncoló cseppei,
mint a hajnal első sugarai a harmatban,
s a szemünkben táncolnak, mint a fény,
az öröm, a boldogság csendes dallama.
A könnyek, mint az élet apró gyöngyei,
melyek a szívünk mélyén gyöngyöznek elő,
s a szemünk szögletében gyűlnek össze,
mint a tengerben a hullámok.
Az öröm könnyeinek táncoló cseppei,
mint a hajnal első sugarai a harmatban,
s a szemünkben táncolnak, mint a fény,
az öröm, a boldogság csendes dallama.
