Az önismeret és kreativitás táncoló harmóniája
Egyedül állsz, csendben, a lélek tükre előtt,
Ahol a gondolatok tánca tükröződik.
Mint az éjszaka csillagai, melyek a csendben ragyognak,
Így ragyog benned az önismeret és a kreativitás.
A szív dobogása, mint a dobpergés,
Meghívja az érzelmeket, hogy táncra keljenek.
A szavak, mint a tánclépések, összefonódnak,
Formálva a lélek dallamát, mely a csendben zeng.
A gondolatok, mint a szél, szabadon szárnyalnak,
Formálva a lélek táncát, mely a csendben ring.
A szív, mint a dob, ütemet szab,
Ritmust adva az önismeret és a kreativitás táncának.
A szavak, mint a lépések, összefonódnak,
Mint a táncosok a színpadon, akik a zene ritmusára mozognak.
A szív, mint a dob, ütemet szab,
Ritmust adva az önismeret és a kreativitás táncának.
A lélek, mint a tükör, visszatükrözi a táncot,
Melyben az önismeret és a kreativitás harmóniája ragyog.
A szív, mint a dob, ütemet szab,
Ritmust adva az önismeret és a kreativitás táncának.
A szavak, mint a lépések, összefonódnak,
Formálva a lélek dallamát, mely a csendben zeng.
A szív, mint a dob, ütemet szab,
Ritmust adva az önismeret és a kreativitás táncának.
Egyedül állsz, csendben, a lélek tükre előtt,
Ahol az önismeret és a kreativitás táncoló harmóniája ragyog.
A szív, mint a dob, ütemet szab,
Ritmust adva az önismeret és a kreativitás táncának.
