Az idő folyója, mely gyógyít
A múlt ködében visszanézve,
láthatatlanul csúszik el az idő,
mint a szél, mely a függönyt fújja,
s a szívben halkan zengő dallamot szül.
Mint a hajnali harmat, mely a fűszálakon csillog,
úgy gyógyít, úgy simítja lelkünk sebeit.
Az idő folyója, melyben minden elmosódik,
a múlt, a jelen, a jövő, mint a tengerben a hajók körvonalai.
A szavak, melyeket kimondtunk, a tettek, melyeket elkövettünk,
mind belevesznek, mint a folyóba dobott kavics.
Az idő folyója, mely gyógyít,
és a szívben halkan zengő dallamot szül.
A jövő ködében előrenézve,
a remény, mint a hajnali harmat, csillog.
Az idő folyója, melyben minden elmosódik,
a múlt, a jelen, a jövő, mint a tengerben a hajók körvonalai.
Mint a szél, mely a függönyt fújja,
úgy suhan el az idő, mint a lélegzetvétel.
Az idő folyója, mely gyógyít,
és a szívben halkan zengő dallamot szül.
Az idő folyója, mely gyógyít,
a sebeket begyógyít, a fájdalmat elhalványít.
Mint a hajnali harmat, mely a fűszálakon csillog,
úgy gyógyít, úgy simítja lelkünk sebeit.
