Az étel nyelvet beszél
Az étel nyelvet beszél, suttog a fülünkben,
Árnyalatok, ízek, illatok kavalkádja,
Egy konyha, melyben a nők történetei élnek,
Hol a hagyományokat megőrizve, újraírjuk a recepteket.
A tűzhelyen lüktet a láng, mint a szívünk,
A serpenyőben olvadó vajban látjuk magunkat,
Változó, formálódó, a hőtől lágyuló,
De sosem veszítjük el a lényegünket.
Az étel nyelvet beszél, s hozzánk szól,
Minden falatban ott a nők erőssége,
Akik a konyhában, a világban, az életben
A maguk módján teremtenek, alkotnak, adnak.
A tészta dagasztása, a hús sütése,
A zöldségek aprítása, a fűszerek keverése,
Minden mozdulatban ott a női lélek,
A szeretet, a gondoskodás, a hittel teli remény.
Az étel nyelvet beszél, és mi hallgatjuk,
A csendben, a zajban, a mindennapokban,
Hol a konyhaasztalnál ülve, az élet ízeit kóstolva,
Megértjük, hogy a nők ereje mindenben ott van.
Az étel nyelvet beszél, és mi beszélünk vele,
A szavak, a mozdulatok, az ízek nyelvén,
Hol a nők történetei, a nők életei,
Az ételben, a konyhában, a világban élnek tovább.
