Az érintés varázsa
Bársonyos szellő, suttogó tánc,
A hold ezüstjén nyugvó csók, puha látomás.
Halkan rezdülő, titkos dallam,
Érintésed, mint a csendben hajló fűszálam.
Szívem mélyén, mint a tenger mélyén a kagyló,
Rejti színeit a szivárvány, titkos ragyogó.
Érintésed, mint a hajnal első fénye,
Átölel, mint az űr végtelen csendje.
Pillanatnyi érintés, mégis örökké tart,
Mint a csillagok fénye a végtelen űrben, mely marad.
Érintésed, mint a szél, mely a fák között suhan,
Mint a patak, mely a hegyek között dalolva fut tova.
Ó, az érintés varázsa, mely szívemben él,
Mint a tenger, mely a partot örökké öleli.
Érintésed, mint a csillagok, melyek az égen ragyognak,
Mint az élet, mely a szívemben örökké dobban.
