Az előző életek dalai: Karma rezgései a jelenben
A múlt szellemének kísértő dallamai,
Mint régi húrokon pengetett szavak,
Szerelmesek, harcosok, művészek énekei,
Melyek a jelenbe szőtték a múltakat.
Az előző életek, mint régi dallamok,
Melyek a szívünkben csendülnek fel újra,
Mint a szél, mely a fákon zengő nótát hoz,
És a lelkünkben hagyja a múlt szavát.
A karma, mint a húr, melyen a sorsunk rezeg,
A múlt életek dalai, melyek a jelenben élnek,
Mint a női lélek, mely a történelem mélyén hever,
És a jelenben a változásért énekel.
Az előző életek, mint a csillagok,
Melyek a jelenben is ragyognak az égen,
A karma, mint a szél, mely a fák között suhog,
És a női lélek, mely a múltban élt, de a jelenben remél.
A karma, mint a húr, melyen a sorsunk rezeg,
A női lélek, mely a múltban élt, de a jelenben remél,
Az előző életek dalai, melyek a jelenben élnek,
És a történelem, mely a jövőben is énekel.
A karma, mint a húr, melyen a sorsunk rezeg,
A múlt életek dalai, melyek a jelenben élnek,
És a női lélek, mely a múltban élt, de a jelenben remél,
És a történelem, mely a jövőben is énekel.
Az előző életek, mint a csillagok,
Melyek a jelenben is ragyognak az égen,
A karma, mint a szél, mely a fák között suhog,
És a női lélek, mely a múltban élt, de a jelenben remél.
