Az életünk értelme és megtartója
Ott, ahol a csillagok között úszik az élet,
Hol az idő szövete szüntelenül szövődik,
Létezik egy titkos erő, mely összeköt,
Melyben a létezésünk értelme megfogható.
Ez az erő, mely a szíveinkben lakozik,
Láthatatlan húr, mely a világűrben rezonál,
Ez az erő, mely az életünk értelme és megtartója,
Melyben a világegyetem titka megoldódik.
Az univerzum végtelen tengerén hajózva,
A csillagok közötti útjaink kereszteződnek.
Egyesülnek a szívek, melyek egymást keresik,
Együtt rezdülnek, mint a galaxisok körforgása.
A szívek húrjain játszik az élet dallama,
A lélekkel szóló, csodás költői képekkel teli zene.
Ez az életünk értelme és megtartója,
Ez a létezésünk titkos dallama.
A világűrben, ahol a csillagok között úszik az élet,
Ott találjuk meg a létezésünk értelmét.
Ez az erő, mely a szíveinkben lakozik,
Ez az életünk értelme és megtartója.
A csodás költői képek, melyek a szívünkben élnek,
Azok a képek, melyek a létezésünk értelmét adják.
Ez az erő, mely az életünk értelme és megtartója,
Ez a létezésünk titkos dallama.
