Az élet fáj, de remélni merj
Ó, élet, te furcsa, zavaros cirkusz,
Hol a bohócok könnyei a legdrágábbak,
Ahol a boldogság csak egy eladó kacat,
És a szívünkben lakozó sötétség a legnagyobbak.
Ahol a győztesek is csak vesztesek,
Ahol a mosoly mögött ott a könny,
Ahol a szeretet csak egy álom,
És ahol a remény a legvékonyabb fonál.
Ahol a gyűlölet a legnagyobb erő,
Ahol az igazság csak egy illúzió,
Ahol a bánat a leggyakoribb vendég,
És ahol a boldogság a legnagyobb rejtély.
De merj remélni, ó, szegény lélek,
Mert a remény a legdrágább kincs.
A remény az, ami életben tart,
Ami a sötétben világító csillag.
Az élet fáj, de remélni merj,
Mert a remény a legnagyobb erő.
Az élet nehéz, de remélni merj,
Mert a remény a legdrágább kincs.
Az élet fáj, de remélni merj,
Mert a remény a legnagyobb erő.
Az élet nehéz, de remélni merj,
Mert a remény a legdrágább kincs.
