Az Anyai Ölelés Melegsége
Mint a kenyér, frissen sütve,
Melyben életünk gyökere fut,
Úgy ölel az anya, szívből jövőn,
Ahol a szeretet csendje honol.
Nem ismer határt az ölelés,
Mint a tenger, mely végtelen,
Anyai szívben rejlő melegség,
Mely a világ legédesebb édessége.
A lelkünk mélyén ott a kép,
Az ölelés, mint a nap meleg kéz,
Simogat, ringat, bölcsőbe ejt,
S a szívünkben örök tűz gyújt.
Az életben nincs nagyobb ajándék,
Mint anyai ölelés, melyben a világ lakik.
Minden gond, minden bánat elenyészik,
Mikor anyánk ölelésébe menekülünk.
Az anyai ölelés melegsége,
Mint a napfény, mely átölel télen.
Mint az otthon, mely visszavár mindig,
Mint a szívünkben égő örök tűz.
