Árnyak között: Titkos találkozók
A sötét utcasarkon, hol a fények nem érnek,
Hol árnyak játszanak, titkokat suttogva,
Ott találkozunk, ahol a világ nem néz ránk,
Csak a hold vigyáz ránk, a csillagok közt fenn az égen.
A csöndben halkan zúg a város, mintha zengene,
De a szívünk dobbanása hallatszik csak,
Míg a szemünkben tükröződik az éjszaka,
Szavak nélkül, csendben, csak a lélek beszél.
Az árnyak között, hol a világ nem lát minket,
Titkos találkozók, mint a ködös reggelek,
Ahol az érzelmek szabadon szárnyalnak,
Mint a madarak, melyek a széllel játszanak.
Szavak nélkül, csak a szívünk beszél,
A szemünkben tükröződik a titkos éj,
Az árnyak között, hol a fények nem érnek,
Titkos találkozók, ahol csak mi létezünk.
Az éjszaka leple alatt, a csillagok közt,
Ahol a világ nem ér el, ahol a szívünk dobban,
Ott találkozunk, ahol csak a hold lát minket,
Az árnyak között, a titkos találkozók helyén.
