Álmok szövődnek a hintákon
A világ, mint egy hatalmas hintapark,
Hol gyermeki álmok szővődnek az ég alatt.
A napfény, mint aranyfonál, színesbe öltözteti
A játékos életet, melyben mi mindnyájan élünk.
Az élet hintája, hol felfelé repülünk,
Hol alá merülünk, míg a szívünk remeg,
De mindig tovább, mindig előre,
Míg a szélben ringatózó életünkben örömre lelünk.
A hinták közt száguldó álmok, mint madarak,
Szívünkbe repülnek, s színes szárnyaikon
Hozzák a reményt, a boldogságot, a szeretetet,
Hogy a hintázás közben is mindig legyen mit remélnetek.
A hinták közt szövődnek az álmok, mint gyöngyszemek,
Melyek a világunkat díszítik, fényt és örömöt hoznak.
A hintázás közben születnek meg a legszebb álmok,
Melyek szívünkben élnek, s a valóságot színesbe öltöztetik.
Az életünk, mint egy hatalmas hintapark,
Hol álmok szővődnek, s a remény sosem hagy el.
A hintázás közben születnek meg a legszebb álmok,
Melyek szívünkben élnek, s a valóságot színesbe öltöztetik.
Az élet, mint egy hatalmas hintapark,
Hol álmok szövődnek, s a remény sosem hagy el.
A hintázás közben születnek meg a legszebb álmok,
Melyek szívünkben élnek, s a valóságot színesbe öltöztetik.
A hinták közt szövődnek az álmok, mint gyöngyszemek,
Melyek a világunkat díszítik, fényt és örömöt hoznak.
A hintázás közben születnek meg a legszebb álmok,
Melyek szívünkben élnek, s a valóságot színesbe öltöztetik.
Az életünk, mint egy hatalmas hintapark,
Hol álmok szővődnek, s a remény sosem hagy el.
A hintázás közben születnek meg a legszebb álmok,
Melyek szívünkben élnek, s a valóságot színesbe öltöztetik.
