Álmodozók rejtekhelye
Vándorol a gondolat, mint szélként száguldó madár,
Elmerül a létező magyar kifejezések tengerében,
Melyben gazdag szókincs a csillogó gyöngyök szerepe,
És a szavak, mint csodás költői képek, bontakoznak ki.
A valóság szürke fátyla mögött rejtőzik a rejtekhely,
Hol az álmodozók színes szőnyegein pihennek,
És a gondolatok, mint szabadon szárnyaló madarak,
Festik az égboltot szivárványos színekkel.
Szépség, melyet csak a szív szeme láthat,
És a lélek, mely csak a szavak erejét érezheti,
Álmodozók rejtekhelye, hol a gondolat szabad,
És a szavak, mint csodás költői képek, bontakoznak ki.
Itt a szó a művész ecsetje, a gondolat a vászon,
A jelentés a festék, mely a képet megeleveníti,
És a vers, mely a szív ritmusára dobol,
A szabadvers szabadságát hirdeti.
Álmodozók rejtekhelye, hol a gondolat szabad,
És a szavak, mint csodás költői képek, bontakoznak ki,
Itt a szó a művész ecsetje, a gondolat a vászon,
És a vers, mely a szív ritmusára dobol,
A szabadvers szabadságát hirdeti.
Álmodozók rejtekhelye, hol a gondolat szabad,
És a szavak, mint csodás költői képek, bontakoznak ki,
Itt a szó a művész ecsetje, a gondolat a vászon,
És a vers, mely a szív ritmusára dobol,
A szabadvers szabadságát hirdeti.
