Az állvány, más néven armatúra, a szobrászat egyik alapvető eszköze, mely a szoboralkotás folyamatában kiemelt szerepet tölt be. Az állvány egy belső váz, melyet a szobrász a szobor alapjául szolgáló anyag, leggyakrabban agyag vagy viasz, formázása előtt készít. Az állvány célja, hogy támogatást és stabilitást biztosítson a szobornak, valamint segítse a szobrászt a megfelelő arányok és anatómiai részletek kialakításában.
Az állvány általában fém vagy fa anyagból készül, és a szobor méretétől és formájától függően változhat a kialakítása. A leggyakoribb állvány típusok közé tartozik a kereszttartó állvány, melynek közepén egy kereszt alakú tartóelem található, amelyre a szobor felső része kerül felhelyezésre. Ezen kívül léteznek még oszloptartó állványok, melyek egy vagy több oszlopot tartalmaznak, és ezekre kerül a szobor súlyosabb része.
Az állvány kialakítása és felépítése nagyban függ a szobrászati technikától és az alkotó szándékától. Egyes esetekben az állvány csak ideiglenes támogatást nyújt a szobor készítése során, míg más esetekben az állvány része marad a végső alkotásnak, és a szobor anyagával együtt kerül kiállításra.
Az állvány szerepe tehát többféle: segít a szobrásznak a szobor formázásában és arányainak meghatározásában, támogatást nyújt a szobor anyagának alakítása során, valamint biztosítja a stabilitást és tartósságot a kész alkotás számára. Az állvány tehát elengedhetetlen eszköz a szobrász művészeti folyamatában, amely lehetővé teszi a szobor létrehozását és megőrzését.
Ez is tetszeni fog: