A varázslatos nász előtti kavalkád
Egy napon, mikor a szívem szabadon szárnyal,
A csillagok között keresem az utamat.
Lágyan szól a szél, súgja a titkot,
Az örök nász előtt álló lélek kavalkádját.
Minden hang, minden szín, minden illat,
Együtt táncolnak a végtelen éjszakában.
A hold fénye rávetül az éjbe,
Mint egy titkos jelekkel teli pergamen.
A csillagok, mint gyémántok a sötétben,
Világítják meg az utat a szerelem felé.
A szív ritmusa, mint egy halk zene,
Az éjszaka csendjében hirdeti a nászt.
A vágy, mint egy hajó a tengeren,
Végigszeli az érzelmek hullámain.
A szerelem, mint egy varázslatos dallam,
Betölti a szívet és a lelket.
Minden létező magyar kifejezés,
Minden csodás költői kép,
Együtt alkotnak egy gazdag szöveget,
A varázslatos nász előtti kavalkádot.
Az éj leple alatt, a titkok között,
Az örök nász készülődik.
A szív, a szerelem, a vágy,
Együtt alkotják a varázslatos előjátékot.
A hold, a csillagok, az éj,
Minden, ami létezik és nem létezik,
Együtt alkotják a végtelen színpadot,
Ahol a nász előtti kavalkád zajlik.
Egy napon, mikor a szívem szabadon szárnyal,
A csillagok között keresem az utamat.
A varázslatos nász előtti kavalkád,
Az élet titkainak halk suttogása.
