A természet csodáinak ölelésében
A hajnalon átívelő csendben,
a csillagok alatt, melyek felettünk ragyognak,
a természet csodáinak ölelésében,
a szél, mely a fák között suttog,
a folyó, mely a hegyek között hömpölyög,
az élet, mely a pillanatokban rejlik.
A szívünkben égő tűzben,
a szemünkben tükröződő fényben,
a lélek, mely a testünkben lakozik,
a szó, mely a csendben elhangzik,
a gondolat, mely a fejünkben kavarog,
az érzés, mely a lényünkben pulzál.
A természet csodáinak ölelésében,
ahol a nap a horizonton felkel,
a csendben, mely a lélekben él,
a szélben, mely a hajunkat borzolja,
a folyóban, mely a szívünkben folyik,
az életben, mely a pillanatokban rejlik.
A természet csodáinak ölelésében,
a csendben, mely a lélekben él,
a szélben, mely a hajunkat borzolja,
a folyóban, mely a szívünkben folyik,
az életben, mely a pillanatokban rejlik.
A természet csodáinak ölelésében,
a csendben, mely a lélekben él,
a szélben, mely a hajunkat borzolja,
a folyóban, mely a szívünkben folyik,
az életben, mely a pillanatokban rejlik.
A természet csodáinak ölelésében,
a csendben, mely a lélekben él,
a szélben, mely a hajunkat borzolja,
a folyóban, mely a szívünkben folyik,
az életben, mely a pillanatokban rejlik.
A természet csodáinak ölelésében,
a csendben, mely a lélekben él,
a szélben, mely a hajunkat borzolja,
a folyóban, mely a szívünkben folyik,
az életben, mely a pillanatokban rejlik.
