A szeretet végtelen kincse
Ó, mily csodás a szó, mely szívünkből fakad,
Mint a spanyol ég alatt virágzó narancsfa,
Melynek illata a széllel együtt száll,
És elér a messzi, ismeretlen tájakra.
A szeretet, ó, mily végtelen kincs,
Melyben a lélek gazdagsága rejlik,
Mint egy viktoriánus korona csillogása,
Mely a napfényben ragyog, s a szívben ég.
A szavak, melyek a szív mélyéről fakadnak,
Mint a hegyek között zúgó patak,
Mely a völgy felé rohan, s nem ismer határt,
Mint a szerelem, mely a lélekben lakik.
Ó, mily csodás a szó, mely a szívünkből fakad,
Mint a tenger hullámai, melyek a partot ostromolják,
Mint a csillagok, melyek az éjszaka mélyén ragyognak,
Mint a szeretet, mely a lélekben ég, s nem ismer határt.
A szeretet, ó, mily végtelen kincs,
Melyben a lélek gazdagsága rejlik,
Mint a viktoriánus korona csillogása,
Mely a napfényben ragyog, s a szívben ég.
A szavak, melyek a szív mélyéről fakadnak,
Mint a hegyek között zúgó patak,
Mely a völgy felé rohan, s nem ismer határt,
Mint a szerelem, mely a lélekben lakik.
Ó, mily csodás a szó, mely a szívünkből fakad,
Mint a tenger hullámai, melyek a partot ostromolják,
Mint a csillagok, melyek az éjszaka mélyén ragyognak,
Mint a szeretet, mely a lélekben ég, s nem ismer határt.
