A szeretet hídjai a lelkemben
A szeretet hídjai a lelkemben,
Mint a csillagok az éj mélyén,
Világítanak, ragyognak, mint a remény,
Minden lélekben, minden életben.
A szeretet hídjai, melyek összekötnek,
Mint a szivárvány a vihar után,
Mint a hajnal, mely a sötétséget űzi,
Mint a szél, mely a leveleket ringatja.
A szeretet hídjai, melyek átívelnek,
Mint a folyók, melyek a tengerbe ömlenek,
Mint a madarak, melyek az égbe szállnak,
Mint a virágok, melyek a nap felé nyúlnak.
A szeretet hídjai, melyek megtartanak,
Mint a gyökerek, melyek a földbe mélyednek,
Mint a hegyek, melyek az ég felé törnek,
Mint a tüzek, melyek a sötétséget űzik.
A szeretet hídjai a lelkemben,
Mint a csillagok az éj mélyén,
Világítanak, ragyognak, mint a remény,
Minden lélekben, minden életben.
