A szenvedély szárnyain repülve
Elhagyom a földet, mely szülött,
Szenvedélyem szárnyán repülök,
A vágyak tengerén, hol nem öl a mély,
Csak a szívem lángját kérőn égeti.
A szerelem kínjától fájóan,
S a vágyak szikráitól lángolóan,
Testem-lelkem égő parázs,
Mint a hajnal, mely a sötétben lázad.
Egy szív, mely a szenvedély lángjaitól ég,
Egy lélek, mely a vágyak tengerén repül,
Szenvedélyem szárnyán, a vágyak tengerén,
Mint a madár, mely a széllel száll.
Mint a hajnal, mely a sötétben lázad,
Mint a madár, mely a széllel száll,
Szenvedélyem szárnyán, a vágyak tengerén,
Repülök, repülök, a szerelem kínjától fájóan.
Egy szív, mely a szenvedély lángjaitól ég,
Egy lélek, mely a vágyak tengerén repül,
Szenvedélyem szárnyán, a vágyak tengerén,
Mint a madár, mely a széllel száll.
Mint a hajnal, mely a sötétben lázad,
Mint a madár, mely a széllel száll,
Szenvedélyem szárnyán, a vágyak tengerén,
Repülök, repülök, a szerelem kínjától fájóan.
Egy szív, mely a szenvedély lángjaitól ég,
Egy lélek, mely a vágyak tengerén repül,
Szenvedélyem szárnyán, a vágyak tengerén,
Mint a madár, mely a széllel száll.
