A remény szárnyai a kitartásban
A jövő szilánkjai között keresgélünk,
Sorsunkat alakítják a szavak, gondolatok,
Mint hajnalban a szél, mely a fátylat leleplezi,
Megmutatja a holnapot, mely még csak álom.
De az álom erős, mint a kitartás hídja,
Melyen átkelünk, ha a remény szárnyán repülünk.
Ezüstös fényben fürdőznek a gondolatok,
Mint csillagok a végtelen égbolton.
A jövő, mint egy szőttes, melynek szálai
A remény, a hit és a kitartás.
Ezek a szálak fonódnak össze, erőt adnak,
Mint a szél, mely a szárnyakat emeli.
A remény szárnyai a kitartásban,
Mely mint egy hajó, melyet a szél hajt előre.
A jövő felé, mely még csak álom,
De az álom erős, mint a kitartás hídja.
A remény, mint egy szárny, mely a szélben lebeg,
Mint a jövő, mely a holnapot hozza.
A hit, a remény és a kitartás,
Ezek a szálak, melyek összefonódnak.
A jövő, mint egy szőttes, melynek szálai
A remény, a hit és a kitartás.
Ezek a szálak fonódnak össze, erőt adnak,
Mint a szél, mely a szárnyakat emeli.
A remény szárnyai a kitartásban,
Mely mint egy hajó, melyet a szél hajt előre.
A jövő felé, mely még csak álom,
De az álom erős, mint a kitartás hídja.
A remény, mint egy szárny, mely a szélben lebeg,
Mint a jövő, mely a holnapot hozza.
