A politikai viharban
Ködös reggel ébred, a hajnal hasadt,
Zúg a politika, mint alföldi kaszáló.
A hatalom hízeleg, mint szürke macska,
De az igazság, mint a tenger, nem maradhat alól.
A parlamentben, mint a kocsmában, zajlik a harc,
A szavak, mint szélviharban a levelek, szállnak.
A politikusok, mint a színészek, játszanak,
De a nép, mint a bíró, ítélkezik a falaknál.
A hatalom, mint a tűz, mindig ég,
De az igazság, mint a víz, eloltja azt.
A politika, mint a szél, változik,
De a nép, mint a kő, mindig ott marad.
A politikus, mint a sas, magasra száll,
De a nép, mint a föld, mindig alatta marad.
A hatalom, mint a hold, változik,
De az igazság, mint a nap, mindig ragyog.
A politika, mint a vihar, elvonul,
De a nép, mint a fű, újra nő.
A hatalom, mint a tél, elmúlik,
De az igazság, mint a tavasz, mindig újra jő.
A politikai viharban, mint a hajóban, ringatózunk,
De a nép, mint a kormányos, mindig irányt mutat.
A hatalom, mint a hullám, elnyel minket,
De az igazság, mint a szikla, mindig ott van, ahol hagytuk.
