A megtört szívek varázsa
Nem látható, mégis ott van,
törött szív, mely összevarrtan,
életbe szőtt, súlyos titkot hordoz,
minden ütésnél egy kis reményt morzsol.
Mint a folyó, mely kőbe vájja útját,
a szív is keresi az élet szűk hajóját,
míg el nem éri a végtelen tengert,
hol a fájdalom már nem lehet kézzelfogható.
A hegyek mögé bukó nap sugara,
a megtört szívek varázsa,
a hajnalban ébredő madár dalában,
a szélben ringató fűszálak táncában.
A csendben, mely a zűrzavar után jön,
a könnyekben, melyek az arcot öntözik,
a mosolyban, mely a fájdalmat rejti,
a reményben, mely a jövőt vetíti.
A megtört szív varázsa ott rejlik,
hogy a fájdalomtól mégsem veszít,
hanem erőt merít a sötétből,
és újra szárnyra kel a fényben.
A szív, mely összetört, mégis erősebb,
mert megtanulta, hogy a fájdalom is értékes,
hogy a sötétben is van fény,
és a remény mindig újraéled.
Mint a föld, mely a vihar után zöldell,
a szív is újra szeretni képes,
mert a megtört szívek varázsa ott rejlik,
hogy a fájdalom után újra szeretni képes.
