A lidérces álmok birodalma
A holdfényben fürdő éj,
Suttogó, halk zenejével ér.
Álmaink sötét kamarájába lép,
Mint lidérces árny, mely szívünkben él.
Sóhajok köntösében jár,
Olyan, mint a sötétben rejtőző vár.
Szíveknek lopja el a nyugalmát,
És hozza el a szenvedélyes vágyakat.
Suttogások, titkok, éjszakai dalok,
A szívünk mélyén égő lángok.
A félelem és a vágy közötti híd,
Ez a lidérces álmok birodalma, itt.
A sötétség szívében él,
Ahol a remény már nem kél.
De a szenvedély, a vágy még él,
És a szívünkben égő tűz még él.
A lidérces álmok birodalma,
Mint a sötétségben rejtőző vár.
Hol a félelem és a vágy összeér,
És a szívünkben égő tűz még él.
