A lélek titkos rejtekei
Egy szellő, mely a csendet szaggatja,
Egy árnyék, mely a fényt elnyeli,
Így rejtőzik a lélek titka,
Mint szabad madár, mely a széllel szeli.
A gondolatok, mint vándor felhők,
Átsuhanak a végtelen égen,
Tükörbe néz a lelkünk, és nézve önmagát,
Keresi a választ, mi a létezés értelme.
A szívünk, mint mély kút fenekén,
Rejtőzik a titok, melyet kutatunk,
A lélek, mint titkos zegzugos labirintus,
Minden sarkában rejt egy-egy igazságot.
A szavak, mint csillagok a végtelen éjben,
Világítják meg a lélek útját,
A szívünk, mint egy hajó a viharban,
Küzd, hogy megtalálja a partot.
A lélek, mint egy titkos kert,
Melyben a gondolatok, mint virágok nyílnak,
A szívünk, mint egy vándor,
Keresi a helyét a világban.
A szavak, mint a hajnal első sugarai,
Fényt hoznak a sötét éjszakába,
A lélek, mint egy titkos rejtekhely,
Minden sarkában rejt egy-egy igazságot.
A lélek titkos rejtekei,
Mint egy zárt könyv lapjai,
Várják, hogy valaki feltárja őket,
És megtalálja a bennük rejlő igazságot.
