A korrupció karmái között
A hatalom sötét kútjában, ahol a fényt sem látjuk,
Ott él a korrupció, a csalások szülőanyja.
Mint az éjszaka szörnyetege, akit nem látunk, de érezzük,
Mint a hűvös szél, mely szemünkbe fújja a porát.
A tiszta szívű nem érti, miért szükséges az árnyék,
Mikor a nap annyi fényt ad, hogy belássuk a világot.
De az árnyékban élők, a korrupció karmái között,
Nem látják a napot, csak a saját érdekeiket.
Ott, ahol a becsület csak eladósorba kerül,
Ahol az igazság csak egy árucikk, melyet el lehet adni,
Ott él a korrupció, ahol az erkölcs eladó,
És ahol az emberi méltóság csak egy árverési tárgy.
A korrupció karmái között, ahol a szív megkeményedik,
Ahol az emberek csak bábuk, melyeket a hatalom mozgat,
Ott él a korrupció, ahol a lelkek eladók,
És ahol az igazság csak egy eladósorba kerülő árucikk.
De a korrupció karmái között is van remény,
Mert a nap minden nap felkel, és a fény mindig győz.
A tiszta szívűek, akik nem adják el lelküket,
Ők a remény, ők a fény, ők az igazság hordozói.
A korrupció karmái között élünk, de nem vagyunk részei,
Mert a becsület nem eladó, és az igazság nem árucikk.
A tiszta szívűek, akik nem adják el lelküket,
Ők a remény, ők a fény, ők az igazság hordozói.
