A hűség ösvényein járok, lépteim
Mélyen nyomot hagynak a sötét földben.
Az éj fekete bársonya borítja
Testem, lelkem, mely a hidegben dider.
Kopár táj, melyet a szél mar, s a hajnal
Fénye sem éri el, csupán a holdnak
Sugara táncol a köveken, mintha
Csillagok hullnának a semmibe.
A hűség ösvényein járok, lépteim
Mélyen nyomot hagynak a sötét földben.
Szívem a kínban is hű marad, míg a
Vérem a földet öntözi.
Szememben a csillagok tüze lobog,
S a hold fénye a sötét éjszakában.
Kétségbeesett kiáltásom a csendben
Elvész, csak a szél viszi tovább.
A hűség ösvényein járok, lépteim
Mélyen nyomot hagynak a sötét földben.
Bár a világ ellenem fordul, mégis
Hű maradok, míg a szívem dobog.
Kopár táj, melyet a szél mar, s a hajnal
Fénye sem éri el, csupán a holdnak
Sugara táncol a köveken, mintha
Csillagok hullnának a semmibe.
A hűség ösvényein járok, lépteim
Mélyen nyomot hagynak a sötét földben.
Végül is, mi más marad, ha minden más
Elhagy, csak a hűség, a hűség ösvényei.
