A humor kötelékei
Ez itt az utópisztika színtere, ahol a szavak szárnyalnak,
Ahol a nevetés szikrázó színei a szürke hétköznapokat festik át.
Ahol a humor kötelékei szorosan összefonódnak,
És a szívünkben létező örömök, mint bőséges kincsesbánya.
Minden tréfa, minden kacagás, mint csodás költői kép,
Minden mosoly, mint a nap, mely áttör a felhőkön.
Minden derű, mint a szivárvány, mely a szürke eső után jelenik meg,
És megmutatja nekünk, hogy a világ nem csak szürke és fekete.
A humor kötelékei, melyek az emberek szíveit összekötik,
Melyek a nevetés közös nyelvén beszélnek hozzánk.
Melyek megmutatják, hogy a világ tele van szépséggel és örömmel,
Hogy a humor az, ami összetart minket, ami erőt ad nekünk.
Ez itt az utópisztika színtere, ahol a szavak szárnyalnak,
Ahol a humor kötelékei összefonódnak, és a szívünkben örömöt szülnek.
Ahol a derű és a nevetés, mint csodás költői kép,
Megmutatják nekünk, hogy a világ nem csak szürke és fekete.
Ez itt az utópisztika színtere, ahol a szavak szárnyalnak,
Ahol a humor kötelékei összefonódnak, és a szívünkben örömöt szülnek.
És bár a világ néha szürke és sötét lehet,
A humor kötelékei mindig ott vannak, hogy fényt vigyenek a sötétségbe.
