A hívők szent köteléke
A hajnalban, mikor a szél szelíden csókolja az égre törő napot,
Egy álomkép köszönt, selyemként simogatja a lelkek bőrét.
A hívők szent köteléke, az égi fényben fürdőzve,
Mint a spanyol romantika, lángoló szenvedélyével.
A csillagok között, ahol a végtelen szépség születik,
Egy utópisztikus világban, hol az idő örökkévalónak tűnik.
A hit, mint folyó, hűsítő vizével mossa a lelkek sebeit,
S a szívben rejlő szeretet, mint tenger, öleli a partot.
Az élet, mint egy flamenco tánc, forró és heves,
De a hívők szent köteléke, mint a hűs éjszaka, csendes.
A hajnali fényben, ahol a remény újraéled,
Egy utópisztikus világban, hol a hit a lélek életét élteti.
Az ég felé nézve, ahol a csillagok örök tüze ragyog,
A hívők szent köteléke, mint a spanyol romantika, lángol.
Mint a hajnal, mely a sötétséget győzi,
A hit, mint a fény, az éjszakát űzi.
A hívők szent köteléke, mint a spanyol romantika, ég,
Az utópisztikus világban, hol a hit a lélek életét élheti.
Az élet, mint egy flamenco tánc, forró és heves,
De a hívők szent köteléke, mint a hűs éjszaka, csendes.
