A hegyek és az óceánok hívó szava
A hegyek hívó szava, mint széllel hordozott hír,
Olyan, mint a csend, mely a szívben visszhangot kér.
Óceánok mélyén rejlő titkok súgása,
Mint a hullámok éneke, mely a partot öleli.
A sziklák közt rejtőző erdők zöldje,
Mint a remény, mely a szívben újraéled.
Az óceánok kékje, mint a végtelen,
Mely a lélek titkos vágyait tükrözi.
A hegyek magaslatán a csendben,
A szív az ég felé szárnyal, mint a sas.
Az óceánok mélyén a hullámok között,
A lélek a mélybe merül, mint a búvár.
A hegyek és az óceánok hívó szava,
Mint a természet dallama, mely a lélekben visszhangzik.
Az élet csodája, mely a szívben ébred,
Mint a hegyek és az óceánok hívó szava.
