A férfiak vihara, a csatatéren
Hősök dala zúg, mint a viharvész,
Lélekharangok halkan zengenek.
A csatatér a bánat színtere,
Férfiak tánca a halál keringője.
Hollók károgása a zenekar,
Kardok csattogása a ritmus.
A csillagok a szemtanúk,
Míg a Hold a szomorú bíró.
A szél hozza a hírt a búcsúról,
A virágok a vérben fürdenek,
A fák hajlongnak a gyász előtt,
A fű zöldje a remény színe.
Az élet és a halál között
Táncolnak a férfiak a csatatéren.
A hősök dala, mint a vihar,
Szüntelen zúg, nem hagyja őket.
A férfiak vihara, a csatatér,
Ahol a bátorság és a félelem ölelkezik.
Hol a bánat és a dicsőség találkozik,
Hol a halál és az élet csókolózik.
