A családi tűz melege és biztonsága
Ó, családi tűz, te meleg és biztonságos öl,
Mint a piskóta, melyet nagyanyám sütött, jól illatos.
Melyben a gyermekkor ártatlan álma dől,
Mint a pofon, melyet apám osztott, szívós, kitartós.
Szép családi tűz, te édes, színes lángolás,
Mint a téli esték, mikor a csillagok ragyognak.
Melyben a szeretet szikrái táncolnak,
Mint a nadrágszíj, melyet anyám húzott, keményen, határozottan.
Ó, családi tűz, te bölcs, idős parázs,
Mint az öreg fa, melynek árnyékában pihenni jó.
Melyben a múlt emlékei élnek tovább,
Mint a vasvillával szúrt disznó, melynek húsa ízletes, zsíros.
Szép családi tűz, te hűséges, örök égés,
Mint a nyári nap, mely a mezőket aranyba öltözteti.
Melyben a jövő reményei lobognak,
Mint a házi pálinka, melyet nagyapám főzött, erős, tüzes.
Ó, családi tűz, te örök, változó láng,
Mint a tenger, mely hol csendes, hol viharos.
Melyben a jelen pillanatai perzselnek,
Mint a tűzifa, melyet én hordok, nehéz, de szükséges.
Szóval családi tűz, te meleg és biztonságos öl,
Minden történeted, minden szikrád, minden parázsod,
Mint a családi élet, mely hol boldog, hol szomorú,
Mint a magyar nyelv, mely gazdag, szép, de néha abszurd.
