A boldogság rejtelmei – Családi kihívások és nehézségek
Összeomlott világunkban, hová tűnt a boldogság?
Az asztalon maradt, mint utolsó vacsora morzsája,
Vagy a szívünk mélyén, mint a remény utolsó szikrája?
Talán ott lapul, ahol a család összegyűlik,
Mint a feltámadt nap sugara a hajnali ködben.
A gyermek szeme, mint tiszta tó tükre,
Ahol a jövő és a múlt találkozik,
Ahol a boldogság és a bánat ölelkezik.
A család, mint erős híd a viharban,
Mely a reményt és a jövőt összeköti.
A nehézségek, mint sötét felhők az égen,
De a boldogság, mint a nap, mindig kibukkan.
A család, mint a hajó, mely a viharban is kitart,
Mely a remény partjára ér, bár hosszú az út.
A boldogság rejtelmei, mint a ködös reggel,
Mely a napfényben tisztul, mint a gyöngyvér.
A család, mint a tűz, mely a sötétben világít,
Mint a híd, mely a reményt és a jövőt összeköti.
A boldogság, mint az élet, nehéz és szép,
Mint a család, mely a viharban is kitart.
A boldogság, mint a nap, mely a felhők mögül kibukkan,
Mint a gyermek szeme, mely a jövőt és a múltat öleli.
